Képaláírás: Honvéd-tisztek Szilveszter-estéje

Ismertető szöveg: "A katona, ha senkije nincs is, soha sincs elhagyva. Ha csak nem rokkant, ha csak nem tehetetlen: mert akkor el van hagyva csakugyan, s nincs más barátja, kire támaszkodhassék, mint a mankó, nincs más otthona, hol megpihenhessen, mint az utczaszöglet. De a mig katona: egy nagy Családnak tagja ő, melyet testvérekké fűz az egyenruha. Hát a kik egy közös szent eszmeért küzdve, talán ugyan az alatt a zászló alatt, szent csatában együtt nyerték a vérkeresztséget: hogy ne volnának testvérek? Évek multán, távol anyától, nőtől, kedvestől, csevegő gyermektől, mindent pótol egy ilyen hű barát, Isinek szivét ágyuk tüze olvasztotta a mienkhez. A visszaemlékezések váltakozó ködfátyolképei, az együtt átélt napok, szenvedések árnyai elvonulnak lelki szemeik előtt, s elmondják egymásnak az egyformán jól ismert eseményeket s áhítattal hallják egymástól a saját tetteiket, mintha most hallanák először. Pedig ők vitték végbe e tetteket." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 53. sz. deczember 31.)