Képaláírás: Szlávy József

Ismertető szöveg: "Csak most kerülhetett vissza családja ösi fészkébe, tulajdonképi eredete helyére. Egy férfias munkában töltött élet küzdelmei, reményei, mint annyiaknak, neki is összetörve a sors szikláin - uj életet kellé kezdenie. Visszavonulva a közélettől, mely a hazafias munkásságnak semmi pályatért nem nyitott s összes sorompóit zárva tartotta, a társadalmi és irodalmi téren kivül, - Szlávy gazdaságának élt azon években, melyek a múltra való emlékezésnek s a jövő várakozásának voltak szentelve. A 1801-dik év végre meghozni látszott az oly soká s oly óhajtva várt alkotmányos fordulatot. Szlávy az ismét helyreállított m. kir. helytartótanácshoz neveztetett ki tanácsosnak. Az alkotmányosság s vele Szlávy működése is azonban csak néhány hónapig tartott s ö ismét visszatért biharmegyei magányába." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 10. sz. márczius 5.)

1879. április 3-án megválasztották a képviselőház elnökévé. Tisztségéről 1880. április 12-ei hatállyal mondott le, mivel négy nappal korábban, április 8-án kinevezték az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyminiszterévé. A Szabadelvű Pártból is kilépett. 1881. október 12-e és november 20-a között a közös külügyminiszter alkotmányos képviseletét is ellátta. Állásából 1882. június 4-én távozott, érdemeiért még aznap megkapta a Szent István Rend nagykeresztjét. 1882. november 30-án koronaőr és főrendiházi tag, 1884. június 7-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja lett. 1885. szeptember 18-án a főrendiház második alelnöki tisztséget bízták rá, majd 1888. január 12-én első alelnök lett. Vay Miklós elnök halálával 1894. szeptember 16-án a főrendiház elnökévé nevezték ki, amiről megromlott egészségi állapotára hivatkozva 1896. november 22-én lemondott. Érdemei elismeréséül királyi méltatásban részesült. A magyar politikusok között egyedüliként volt a képviselőház, majd a felsőház elnöke is. Zsitvaújfalun érte a halál 1900. augusztus 8-án, 81 éves korában. (Forrás:wikipedia)