Képaláírás: Zichy Antal

Ismertető szöveg: "A közoktatási törvény életbeléptetésénél, melynek országgyűlési előadója volt, ismét tevékeny szerep jutott neki, a végrehajtásban is. A testvér fővárosok, népességüknél s még inkább fontosságuknál fogva, külön tanterületet képezvén a törvény szerint, Zichy Antal a budapesti tankerület kir. tanfelügyelőjévé neveztetett ki, s egész odaadással fogott a fővárosi tanügy rendezéséhez. Alig volt ezzel valamennyire készen, midőn a nemzeti színháznál beállott személyi változások folytán, előbb harmadmagával, nemsokára azonban egymaga állíttatott e fontos nemzeti intézet élére, ideiglenes igazgatóul. Néhány havi buzgó és szakértő működés után, midőn végleges kineveztetése már csak napok kérdésének látszott, váratlanul egyszerre visszalépett." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 2. sz. január 8.)

Az 1865-68. évi országgyűlés igen tevékeny tagja volt. Gyakran volt bizottsági előadó. Az első delegációban is résztvett. Egyik alkotója volt a népoktatási törvénynek, majd mint tanfelügyelő a fővárosban életbe is léptette azt. Szülőföldjének, a tabi választókerületnek kétszeri képviselete után még Pápa és Sopron város országgyűlési képviselőjeként is részt vállalt a politikában, a később feloszlott törvényelőkészítő bizottság tagjaként is dolgozott. 1891-ben a felsőház tagjává választották, onnantól kezdve a felsőházban tevékenykedett. Majdnem állandó tagja volt az Akadémia Teleki-féle drámabíráló bizottságának, Hunfalvy Pál halála után pedig az Akadémia I. osztályának elnöke. Hosszú időn át foglalkozott a Széchenyi-irodalommal. 1898. május 19-én Budapesten hunyt el. Vagyona egy részét emberbaráti és tudományos célokra hagyta. Cikkeit és egyéb munkáit felsorolja a Magyar Tudományos Akadémia Almanachja és kiadványainak jegyzéke; cikkeit és munkáiról szóló kritikákat az Egyetemes Philologiai Közlönynek Hellebrant által közölt Irodalomtörténeti repertóriuma. (Forrás: wikipedia)