Képaláírás: Kőrösi Csoma Sándor

Ismertető szöveg: "Körösi ép oly tisztában volt magával követendő útja iránt, mint később Reguly, vagy mint a mai tudomány általában. Tudta, hogy őseink észak-kelet felöl jöttek, s hogy ezutón indulhasson ő is nyomaikat kutatni, tudva, hogy szláv népekkel találkozik ez útban mindenütt, nagy alapossággal tanulta a szláv nyelveket is, s e végett 1819 ben Zágrábban is töltött néhány hónapot. Hogy útját mégis nem észak, hanem délkelet felé vette, egyedül azért tévé, mert Konstantinápolyba is szándékozott, hogy ott a középkori arab irók müveit tanulmányozhassa, melyekről Eichhorntól hallotta, hogy őseink eredetére s kijövételére vonatkozólag sokat jegyeztek föl. Harmincz éves volt, midőn hazájától búcsút vett, hogy azt ne lássa meg többé! Tiz év óta élt már nagy föladatának, s arra czélzó tanulmányainak, s elmondhatjuk, hogy arra teljesen föl volt készülve, midőn valósitására megindula. A körülmények eredeti tervét számtalanszor megváltoztaták egyes részleteiben, de kitűzött czélját ö egy pillanatig sem téveszté el szem elöl," Forrás: (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 49. sz. deczember 5.)

1820. január 1-jéig Bukarestben tartózkodott, onnan Szófián keresztül ment tovább. Február 7-én Konstantinápolyba ment, ám az ottani pestisjárvány miatt távoznia kellett. Enosz kikötőjében vitorlásra szállt, Alexandriába ment. Egy Schaeffer nevű tiroli kovácsnál kapott szállást. Szándékában állt tanulmányozni az arab nyelvet (Egyiptomban), de a pestisjárvány miatt onnan is távoznia kellett. Március 15-én Ciprus, Bejrút, Tripoli érintésével Latakiába hajózott, majd gyalog folytatta útját. Április 13-án megérkezett Aleppóba (Haleb), ahol egy hónapot időzött. Május 19-én egy karavánnal ázsiai öltözetben eljutott Moszulba, ahonnan a Tigrisen hajón ment Bagdadba. Július 21-én Bagdadban a szlovák Anton Swoboda adott neki szállást, akivel hosszú idő után magyarul is társaloghatott. Másfél hónapot töltött Bagdadban. (Forrás:wikipedia)