Képaláírás: Tarczy Lajos

Ismertető szöveg: "Első, figyelmet ébresztett, fellépése egy polemikus dolgozat volt 1806-ban, a Tudományos Gyüjtemény-ben, mely immár irodalomtörténeti ténynyé vált, miután abban indult meg először magyar földön a hegeli bölcsészet. Németh János, a pápai tanszéken elődje, kikapkodott töredékeket közölt kéziratából a Tud. Gyüjt.-ben, mely támadást Tarczy diadallal verte vissza, habár rosz következményeit sejtette is.Nemsokára ugyanis kitört ellene a szent vizsgálat, az istentagadó hegeli elvek hirdetését botrányosnak vélte Márton utóda szájából, s Erdélyiként megtörtént az, hogy egyenesen a bölcsészek által lett eltiltva e tan hirdetésétől azon egyén, ki azt világhírében fölfogva első tanitotta, miért a tudományos világ háláját ki is vivta magának." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 47. sz. november 21.)

1833-tól haláláig, 48 éven keresztül volt a pápai kollégium tanára. A filozófiában Hegel nézeteit vallotta és adta elő tanszékén, ezt az egyházkerületi gyűlésen felrótták neki és le kellett mondania a filozófia oktatásáról, így ettől kezdve csak természettudományt tanított. Tanártársával, Bocsor Istvánnal együtt folytatta a Mándi által megkezdett újjászervezést, modernizálást, 1837-ben önálló nyomdát hozott létre az iskolában. Az oktatás mikéntjét is megreformálta, az addig gyakorlattól eltérően diákjaitól nem a tananyag visszamondását várta el, hanem önálló gondolkodásra kívánta sarkallni őket. Sokoldalú esztétikai és irodalmi nevelést folytatott. 1841-ben megalapította a főiskolai Képzőtársaságot, melynek első tanárelnöke lett. A Képzőtársaság hamarosan Pápa egyik szellemi központjává vált, itt kezdte pályáját többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór és Orlai Petrich Soma is. (Forrás: wikipedia)