Képaláírás: Brunszvik Teréz

Ismertető szöveg: "Atyja e század elején meghalván, özvegy anyjával majd Magyarországban, majd Bécsben lakott. Férjhez menetelről nem gondolkodék, bár a szép és dús hölgynek kérői nem hiányoztak; családjának az emberiséget tekintette. Az emberiség nevelése ez volt egyik, mind erősbbé váló, gondata. Nővérével özv. Deym grófnéval s ennek két fiával Olaszországban és Svájczban utazván, emitt Pestalozzival, a nevelés e páratlan apostolával ismerkedett meg. Közös eszméik, rokonon lélekirányuk, némi bensőséget szerze közöttük s levelezésük megható és felemelő képét nyujtja a szellemek e nemes viszonyának. A dús grófhölgy elhatározta, hogy nevelöné lesz. Emlitett növére gyermekeinek nevelését vállalta el, s velök, morvái birtokukon, elvonulva, egyedül nevelésüknek élt. Ezt bevégezve, Budán anyja házánál települt meg ismét, de rokon leánykákat vont körébe folyvást, azokat oktatva, nevelve." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 30. sz. julius 25.)

1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát. Az első óvodát korabeli nevén: kisdedóvót ő nyitotta meg az egész Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. Az óvoda első óvó-nevelője Kern Máté volt. 1829-ben a cselédlányok oktatására cselédiskolát hozott létre. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma. Unokahúgával, Teleki Blankával (Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával) tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában. Családja kapcsolatban állt Beethovennel. A korábbi kutatás Brunszvik Terézben látta a zeneszerző halhatatlan kedveshez intézett leveleinek címzettjét, aki azonban az újabb feltételezések szerint inkább húga, Jozefin (Deym Józsefné) volt. (Forrás:wikipedia)