Képaláírás: Haynald Lajos

Ismertető szöveg: "Az 1863-ban N.-Szebenbe összehivott külön (s igy törvénytelen) erdélyi országgyülésen neki, mint Erdély püspökének nemcsak széke, hanem a legnyomatékosabb szava is lesz vala, ha a törvény ily országgyűlést s azon való megjelenést egyátalában megenged. A magyarok és székelyek azonban, egy előleges értekezletben, hol Haynald ismét a leghatározottabban állott a törvény alapjára, elhatározták: nem menni be a törvénytelen tartománygyülésbe, hanem indokolt óvás mellett visszavonulni. Uj választások rendelteitek; az ujonnan választott magyar és székely követek szintoly kevéssé jelentek meg, mint az előbbiek (többnyire egyébiránt ugyanazon személyek is voltak), s mint a magyar és székely királyi hivatalosok tulnyomó része." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 18. sz. május 2.)

Tíz év alatt tett alapítványainak és adakozásainak összege jóval meghaladja a 300 ezer forintot. 1861. március 24-én az erdélyi királyi valóságos kormányszéki tanácsosává nevezték ki. Az októberi diploma kiadása után megindult mozgalomban - a jogi kontinuitás gondolatát képviselve - Magyarország és Erdély unióját sürgette és azt javasolta, hogy az országgyűlésen is Erdély a magyar országgyűlés részeként jelenjen meg. Álláspontját a gyulafehérvári értekezleten fejtette ki 1861. február 19-én, melynek ő volt a házigazdája (megjelent a Pesti Napló 41. számában). Ezen az értekezleten ültek le első alkalommal egy asztalhoz a magyar, román, székely, szász képviselők és Erdély jövője volt az értekezlet témája. (Forrás:wikipedia)