Képaláírás: Szentmarjay Ferenc

Ismertető szöveg: "Szentmarjay ítéletében semmi új tényt nem említtetik. Az említett német röpirat is alig mond róla többet, mint mi elmondtunk, Azt jegyzi meg csupán, hogy királyi fiskus által a felségtől bizonyosan nyerendő kegyelemmel volt biztatva, de azért nem vallott többet + bár a biztatás erre célzott - mint különben vallott volna." Forrás (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 7. sz. február 14.)

Születési helye és pontos időpontja ismeretlen. Zemplén vármegyében született, ahol apja, Szentmarjay Imre a Barkóczy grófi család jószágigazgatója volt. Iskolai tanulmányait jelesen végezte és azonkívül megtanulta a tót, német és francia nyelvet. Ezután Sáros vármegye írnoka lett, innen hozta fel Orczy László báró, a királyi kamara alelnöke Budára. Itt a szabadkőműves barátai hatására megismerkedett Montesquieu, Voltaire, Rousseau stb. írásaival. Martinovics Ignác hamar megnyerte a maga eszméinek, társaságában a harmadik igazgató helyére őt jelölte. Az 1794. augusztus 16-át követő éjjel Hajnóczyval, Laczkoviccsal együtt elfogták és Bécsbe vitték. A törvényszéki kihallgatás alkalmával is a forradalmi eszmék hívének mutatta magát. Ítéletében súlyosító körülményül fel van említve, hogy, igen sokakat vezetett a reformátorok társulatába való belépésre. Kivégezték a budai Vérmezőn 1795. május 20-án. (Forrás:wikipedia)