Képaláírás: Petőfi Sándor szülei

Ismertető szöveg: "A párisi forradalom közelgő kitörését csak egy viharmadár érezte vagy sejtette meg előre: Petőfi Sándor, ki már januárban, mikor a világ még egészen csöndes és aluszékony volt,irta meg: Várd meg azt a zászlót feleségem refrainü ismert költeményét. S a forradalom február végén csakugyan kitört. Nálunk is nagy napok következtek. A márcziusi pesti mozgalomnak az ifjúság kitünöbb tagjai, Jókai, Vasvári, Irinyi s mindenekfölött a köztársasági és forradalmi szellemű Petőfi állottak élére. A szabad sajtót tettleg életbe léptették, kinyomatva a hires 12 pontot és Petőfi Talpra magyar czimü rögtönzött forradalmi versét Táncsics Mihályt fogságából kiszabadították és diadallal hozták haza, Forradalmi és közbiztonsági bizottságok alakíttattak." (Forrás:Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 1. sz. január 3.)

Édesapja, Petrovics István (Kartal, 1791. augusztus 15. Pest, 1849. március 21.) mészárosmester, a közhiedelem szerint szerb, újabb kutatások alapján szlovák családból származott, de magyarnak vallotta magát. Apjának szlovák származását valószínűsíti annak evangélikus vallása (a szerbek általában ortodoxok), illetve Kiss József és Jakus Lajos kutatásai, akik apai ágon 1685-ig, a Nyitra vármegyei Vagyócig vezették vissza Petőfi származását. Vagyis a Petrovicsok csakúgy Felvidékről származnak, mint az anyai ág, amely a Turóc vármegyei Necpál községből ered. Anyai nagyapja, Hrúz Mihály, tehetős redemptus, aki Kecskemét város tekintélyes polgára volt. Édesanyja, Hrúz Mária (Necpál, 1791. augusztus 26. Pest, 1849. május 17.) férjhezmenetele előtt mosónőként és cselédként dolgozott a maglódi evangélikus lelkésznél, Martiny Mihálynál. Szlovák anyanyelvű volt, a magyar nyelv használatára csak asszonykorában tért át.. (Forrás: Wikipédia)