Normál kép: 353_424_pix_oldal_15_kep_0001.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 353_424_pix_oldal_15_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Eger

Ismertető szöveg: Eger (latinul: Agria, németül Erlau, szlovákul Jáger, törökül: Eğri), egy megyei jogú- iskolaváros, Heves megye székhelye, a Mátra és Bükk között, az Eger-patak völgyében, közvetlenül a Bükk hegység délnyugati lábánál. A 2011-es népszámláláskor a város népessége 56 530 fő volt, ezzel Észak-Magyarország második legnépesebb városa Miskolc után. Eger már a kőkorszak óta lakott terület. A magyarok a 10. század elején érkeztek erre a vidékre. Az 1009 előtt Szent István szervezte tíz püspökség egyike lett. Az 1241-es tatárjárás során a tatárok a várost feldúlták és felégették. Később IV. Béla engedélyt adott a város újjáépítésére, és egy új kővár építésére. 1442-ben a husziták a várost feldúlva nagy vérengzést vittek végbe annak lakosai között. Mátyás király uralkodásával a vár újjáépült és több ma is látható épületet is ekkor emeltek. Dózsa György egyik vezére, Barnabás, 1514-ben porrá égette Egert. Az újjáépítést követően Magyarország három részre szakadtával, a város fontos végvár lett. 1552-ben megjelent a török. Dobó István parancsnoksága alatt a vár 2100 védője (nők és gyermekek egyaránt) nézett farkasszemet (Gárdonyi Géza leírása szerint) kétszázezer fős török sereggel, kiket Bornemissza Gergely hadnagy leleményességének köszönhetően levertek. Ám 1596-ban egy újabb, kéthetes ostromot követően Eger is az Oszmán Birodalom kezére jutott. A város kilencvenegy éven keresztül volt, egy több szandzsákot magába foglaló vilajet székhelye. A keresztény csapatok 1687-ben visszafoglalták a várost. A Rákóczi-szabadságharc idején Eger volt a felszabadult országrész központja. A 18. századra újra megindult a fejlődés, és ezt tekintjük a város virágkorának. Ekkor ugyanis Eger püspökei kialakították a ma is látható barokk városképet. Ez számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzott a városba, nem véletlen, hogy a belvárost "Európa barokk gyöngyszemé"nek becézik. A 19. századra a lakosság szabadulni szeretett volna az az egyházi fennhatóság alól, és követelték a parlamenttől, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, ám ez nem történt meg. Több természeti katasztrófa következett be ebben az időben, a belváros nagy része leégett, a déli várfal leomlott, kolera járvány pusztított, melyben több mint kétszáz ember meghalt. 1831-1836 között Hild József tervei alapján megépült a Bazilika, majd 1854-ben a város felszabadul az egyházi gazdasági hatalom alól. 1944-ben a visszavonuló német csapatok több robbantást és rongálást hajtott végre. A szovjetek még ez év végén jelentek meg, a 70-es és 80-as években épültek a város panelházai, és a belvárosba ekkor építették a barokk stílustól teljesen idegen Dobó István téri áruházat is. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page