Képaláírás: Perczel Miklós

Ismertető szöveg: "Már 1848-ban nemzetöri őrnagy lett Tolnamegyében, s ö volt a legelső, ki az országban szabad csapatot alakított s Bechtold vezérlete alatt részt vett a ráczok ellen folytatott első csatározásokban. Vitézségének már itt kitűnő jelét adta, kivált azon alkalommal, midőn segédtisztjét, gr. Ziehyt oldala mellől lőtték le s maga is a legnagyobb életveszélyben forgott. Midőn István föherczeg szeptemberben eltávozott s Móga egy lövés nélkül vissza akart vonulni, Perczel Miklós is ez utóbbi táborában volt tolnai önkénteseivel. Sukorón hadi tanácsot tartottak, melyben P. Móricz a megütközést sürgette s midőn Miklós is erősen támogatta," (Forrás: Vasárnapi Ujság 1867. 14. évf. 41. sz. október 13.)

1848 márciusában Baranya megye követe az országgyűlésben, majd 1848 júniusában az első népképviseleti országgyűlésben Tolna megye kölesdi kerületének országgyűlési képviselőjévé választották. 1848. június 8-ától a tolna megyei nemzetőrség őrnagya, a bácskai harcokban a tolna megyei mozgó nemzetőrség egy zászlóaljának parancsnoka volt. Részt vett a pákozdi csatában, de miután zászlóalját nem sikerült honvédzászlóaljjá alakítani december végén bátyja hadtestében vette át egy honvédzászlóalj parancsnokságát. Ennek élén részt vett a móri ütközetben. Bátyja lemondása után ő is elhagyta a hadtestet és egy Baján állomásozó dandár parancsnoka lett. Március közepétől ismét Perczel Mór parancsnoksága alatt szolgált és részt vett Bácska felszabadításának hadműveleteiben. 1849. április 5-étől honvédalezredessé léptették elő. Április közepén bátyja őt bízta meg az uralkodó iránti hűség és a magyar alkotmányra tett eskü között ingadozó Csuha Antal tábornok helyett a Péterváradi erőd parancsnokságával, amit június közepén adott át Kiss Pál vezérőrnagynak. Július 9-én Kossuth ezredessé léptette elő és az aradi vár parancsnokává nevezte ki. Itt összeütközésbe került a vár főfelügyelőjével, Damjanich János vezérőrnaggyal, aki egy időre el is záratta. (Forrás:wikiepdia)