Képaláírás: Landerer Lajos (1800-1854)

Ismertető szöveg: "Ez időben következett be az 1838-diki pesti árviz, annyi nyomor okozója, de annyi nemes emberi tett alkalma is. Landerer Lajos is azon feláldozó emberbarátok egyike volt, kik tulajdon éltük koczkáztatásával mentettek meg számos szerencsétlent. Egy akkor megjelent Emlékkönyv igy szól róla: Landerer Lajos volt az, kit e szomoru napok alatt a legveszélyesebb pontokon lehetett látni és a legszorongatottabbaknak segélyt hozni, ott, hol etnbertömeg egymásba fonódva csüngött a háztetőkön, ott, hol egyes házromok magaslatain egész családok elött tárult fel a bizonyos halál torka ö nem ismervén akadályt, sem veszélyt,düledező falakat megmászott és úszó háztetőkről mentette meg számos felebarátait." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1867. 14. évf. 32. sz. augusztus 11.)

1848. március 15-étől kezdve együttműködött a forradalmiakkal, az ő nyomdájában nyomtatták ki cenzori engedély nélkül a 12 pontot és a Nemzeti dalt, megvalósítva ezzel a forradalom egyik legfontosabb vívmányát, a sajtószabadságot. Később az általa berendezett bankjegynyomdában készítették a Kossuth-bankókat. A bankjegynyomda követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, majd a szabadságharc végén Lugoson működött. A világosi fegyverletételt követően bujdosni kényszerült, és visszatérése után sem vehetett részt vállalkozása irányításában. A nyomda Landerer Lajos halálát követően még kilenc évig Landerer és Heckenast néven működött, majd 1863-tól nevében is Heckenast Gusztáv vállalkozásává vált. 1873-ban ebből a vállalkozásból alakult meg a Franklin Társulat. (Forrás:wikipedia)