Képaláírás: I. Ferenc József

Ismertető szöveg: "I. Ferencz József császár kormánya a hóditási jogot vette igénybe a legyőzött Magyarország fölött. Ez volt az első, gyászos időszak. A meredeken föl, ez volt az elsö kőszirtbe vágott szük, éles ösvény. A második enyhébbnek látszik valamivel. A jog-eljátszás elméletének nevezték, mely nem szólva már a fegyverjog és hóditás középkori érveiről, azt vitatta, hogy a pragmatica sanctiot Magyarország eltépte ápril 14-én, s igy maga részére sem hivakozhatik többé arra. De az ut e második kanyarulata még veszélyesebb volt az elsőnél, veszélyes a fejedelemre szintugy, mint az államra két élü kard, markolat nélkül, a ki kezébe fogja, azt sebzi meg legelőbb.A harmadik lépcső már valódi közeledés volt a tető felé. Az októberi politika volt ez mely a nemzeti jogokat elméletileg elismerte, azok egy részét gyakorlatilag megajánlotta, bár a legfontosabbakat elvonta a nemzet elhatározása alól." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1867. 14. évf. 22. sz. junius 2.)

Ferenc József trónra kerülésekor nem esküdött fel a magyar alkotmányra, és az áprilisi törvényeket sem fogadta el, ezért sokkal nagyobb szabadsággal rendelkezett a magyar országgyűléssel szemben. Trónra lépése után kiáltványt bocsátott ki, amelyben törvény előtti egyenlőséget, a népek egyenjogúságát és népképviseleti törvényhozást ígért, ám hozzátette, hogy birodalmát megtartja egésznek. Windisch-Grätz-t felhatalmazta a közcsend és közrend helyreállítására. A királyváltást az országgyűlésen elutasították, mondván a trón csak az előző uralkodó halálával üresedhet meg, tehát V. Ferdinándot tartotta továbbra is királynak. Ferenc József személyét azonban nem utasították el, amennyiben felesküszik az alkotmányra, és betartja azt. (Forrás:wikipedia)