Képaláírás: Petrózai Trattner János Tamás (1789-1824)

Ismertető szöveg: "Parisból 1779-ben Magyarországba visszatérvén, a mostani magy. kir. egyetem, előbb jezsuiták nyomdájában ügyvivői állomást nyert, 1789 ben fia születvén, az akkor már Európaszerte hires bécsi Trattner János Tamást keresztapának felkérvén, igére és fogadá egyszersmind, hogy fiát nevére keresztelted és minden törekvése oda fog irányulni, hogy ez a nyomdászat terén keresztatyja nyomdokain haladjon és nevét az utókor számára is fentartani érdemes legyen. A jó szivü öreg ur nemcsak a keresztapaságot fogadta el, hanem ezenföliil pesti jól fészereit nyomdáját, melyet 1783-tól 1789-ig szintúgy, mint többi nyomdáit, ügyvezető által kezeltetett, keresztfiának ajándékozta, azon kikötéssel, hogy nagykorúságáig, azaz: 24-ik évéig a nyomdát atyja kezelje." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1867. 14. évf. 19. sz. május 12.)

A magyar anyanyelvű folyóiratok kiadása volt az a terület, ahol anyanyelvi kultúránkban nagy előrehaladást hozott Trattner János Tamás. Ezen folyóiratok pl. a Tudományos Gyűjtemény, az Erdélyi Múzeum, a Hazai és Külföldi Tudósítások, az Aurora, az Élet és Literatúra. Trattner János Tamás háza jeles magyar írók és tudósok találkozó helye volt, barátja volt többek közt Kazinczy Ferenc, Kis János, Horváth István, Kölcsey Ferenc, Vitkovits Mihály, Kultsár István. Szinte nem volt a 19. század első évtizedeiben olyan jeles magyar író, akitől ne jelentett volna meg valamit, író barátain kivül pl. Batsányi János, Berzsenyi Dániel, Fáy András, Katona József, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály írásaiból is adott közre. Külön újdonság a magyar folyóirat-kiadás terén, hogy Trattner János Tamástól a szerkesztők rendszeresen kaptak honoráriumot, de gyakran a szerzők is. Trattner Károly Tamás korán meghalt, a nyomdát atyja vette vissza, majd tőle veje, Károlyi István örökölte és Trattner-Károlyi néven működtette tovább. (Forrás:wikipedia)