Képaláírás: Bömches Frigyes

Ismertető szöveg: Az egyik legrégibb erdélyi szász polgári családból származott a brassói gimnáziumban kezdte tanulását és Kolozsvárt a líceumban végezte. 1828-ban hivatalba lépett a brassói magisztrátusnál, 1842-ben tanácsos lett és az 1847. évi erdélyi országgyűlésre őt küldték el egyik követüknek. Az abszolutizmus korszakában, 1852-ben tanácsosnak nevezték ki a kolozsvári kerületi törvényszékhez, ahol 1859-ig működött ekkor a nagyszebeni főtörvényszékhez tették át. 1861-ben az alkotmányos mozgalmak kezdetével örömmel sietett vissza szülőföldjére, hol áprilisban Brassó-vidék bírájává választották meg. Több ízben tagja volt a szász nemzeti univerzitásnak, jelesen 1863 októberében, midőn a szász ispán Konrad Schmidt által vezérelt bürokrata többség egy fölterjesztést készített, melyben a kihirdetett országgyűlés ellen munkálva, Schmerling műveit, a februári alkotmányt és az oktrojált nagyszebeni gyűlést, állították üdvösnek. Bömches ekkor kisebbségben levő elvbarátaival bátran föllépett a törvényes álláspont mellett és ellenvéleményt nyújtott be. Hasonló szellemben nyilatkozott az 1866. kolozsvári országgyűlésen mint Brassó követe. Bömches és társai a magyarok föliratát pártolták s a szász nemzet jogai és szabadságaira nézve a pesti közös országgyűlésen kívánt maradandó kezességet nyerni, s az országgyűlés többsége a Bömches által benyújtott kívánalmakat pártolólag terjesztette föl. Brassó polgárai 1865-ben is őt választották meg képviselőül a pesti országgyűlésre. Bömches szolgáltatta az ideológiai alapját és politikai irányvonalát a majdani Szász Néppárt mérsékelt ("fekete") szárnyának. (Forrás: Wikipédia)