Képaláírás: Greguss Ágost

Ismertető szöveg: "Legnagyobb munkásságot fejtett ki Greguss Ágost a lapokban megjelent kritikai és aesthetikai dolgozataival, szinházi és könyvbirálataival, melyekkel sok mozgalmat és gyakran erős polémiákat idézett elő. Még szarvasi tanár korában írt egy Szépészet czimü aesthetikai müvet s később egy magyar Verstan-t is; sokat foglalkozott a külföldi irodalmak jelesb müveinek átfordításával, melyek közül elég legyen itt csupán a Külföldi népdalok-at,az Antónia czimü regényt és Shakspeare Szeget szeggel czimü színdarabját megemlíteni, melyek mind a Kisfaludy-társaság kiadásában jelentek meg." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 45. sz.)

Greguss a magyar esztétika elsőrangú képviselője; ő biztosította nálunk e tudományszak rendszeres művelését. 1849-iki Szépészete Hegel iskolájának bélyegét viseli magán és noha sok eredetiséget és fiatal bátorságot tanúsít, egészben a német spekulatív esztétikához csatlakozik. Rendszere utóbb, főleg a pozitivizmus hatása és saját elmélkedései következtében, átalakult. Újabb széptanában a szépet a jó és igaz egységében találja és az esztétikát részint erkölcsi, részint logikai alapra helyezi. A lélek tényeiből indul ki, főleg az érzésből, és egész sajátszerűen mellőzi a képzeletet. Fejtegetéseiben a sarkalatosság elvét alkalmazza módszerül, ama dualisztikus világnézetet, melyet Descartes-hoz csatlakoztatva mind a szellemi, mind az anyagi világban, és mind az egészben, mind a részekben alaptörvényül látott és tanított: a ketté oszlás, az ellentét, a pozitív és negatív elem, szellem és anyag jelenlétét minden tüneményben. Ő ez elvonásokat alkotó elemeknek tekintette. (forrás:wikipedia)