Képaláírás: Szent-Ábrahámi Mihály

Ismertető szöveg: "Szent-Ábrahámi az ifjuságot egybegyüjtötte s május 10-kén a tanitást egy magánházban, egy más tanártársával elkezdette. 1718-ban már zsinati elnök volt, 1720-ban igazgatótanár 1722-ben a zsinaton a papjelöltek védője (defensor), 1723-ban ismét zsinati elnök 1724-ben közjegyzővé (generális notárius), 1737-ben pedig püspökké választatott, a ki kolozsvári első pap is, és igy azonkivül, hogy 1724-től 1737-ig közjegyzőséget viselt, a mi az unitáriusoknál a legterhesebb egyházi hivatal, mint tanár, igazgató, elsö pap és püspök egyszerre négy hivatalt 20 éven át vivén: 1758-diki márczius 31-kén történt haláláig egyházi szolgálatban 42 évig munkálkodott." (Forrás:Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 36. sz. )

1724-ben főjegyzővé, majd 1737-be püspökké, a kolozsvári egyházközség papjává és a kolozs-dobokai kör esperesévé választották. A püspöki tisztséget 21 évig viselte. Kitűnt apostoli munkásságával, a vallásos élet megelevenítésével, a hitvédelemmel és az egyházépítéssel. A korabeli unitárius egyház szemének, szívének és szájának mondták. Ő volt a 18. század legnagyobb unitáriusa, s az egyház második alapítója. 1758. március 3-án halt meg. Április 5-én temették, temetési beszédet Fejérvári Sámuel és Agh István mondtak. Sírja a házsongárdi temetőben található. (Forrás: Wikipédia)