Képaláírás: Képek a hazai népeletből: XLIX. Szegény legények a csárdában

Ismertető szöveg: "Mert valamint a legjobb emberben is szunnyadoz egy csipetnyi gonoszság, ugy az elvetemült sziv valamelyik sötét zugolyában is ott rejtőzik egy kis töredéke azon mennyei örökségnek, mely minden anya gyermekének osztályrészül jutott. Az elkomorodott bűntárs a főnök vállára vigasztalón rátevé kezét, amaz őszhaju s fehérszakálu vén legény igyekekezik megnyugtatni a neki keseredett férfiut, kin a harmadiknak, hogy épen föl akarja hajtani borát, megakad szeme, kérdőleg és kételkedőleg. Azon gondolat villant meg benne : hátha főnökét árulóvá teszi a bánat? Ez esetben inkább százszor haljon meg az, mint maga, s egy perczig sem haboznék fölkapni azt a kétcsövü puskát , mely előtte fekszik, hogy golyót röpítsen a megtántorodottnak koponyájába." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 26. sz.)