Képaláírás: Nero császár, mint színész.

Ismertető szöveg: "Az ó-kor zsarnokai között Nero foglalja el az első helyet, kinek kegyetlenségeit nem czélunk e helyen fölsorolni, de a kik előtt tudva nincs, fölhozzuk, hogy Nerot mint tekintélyes színészt is emlegetik. A művészet még a legfásultabb keblekre is megteszi hatását.Nero uralkodása végéig nagy előszeretettel emlegette a színészetet, s bár lett volna inkább színész mint császár, legalább akkor nem panaszkodhadott volna a világ, hogy hivatását eltévesztette. Többször föllépett a szekérversenyeken, de különösen a színkörben, s a korcs római nép, mint képünk mutatja, aljas hizelgésből egész a kifáradásig tapsolt a közép-szerű színésznek, mert hihetőleg előbbi példák után tapasztalás-ból tudta, hogy csöndesen maradni nem volna tanácsos." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 11. sz.)

Nero nehezen tűrte, hogy irányítsák. Hatalomvágya - valószínűleg Burrus és Seneca támogatásával - először hatalmaskodó anyja ellen irányult, azonban Agrippina három merényletkísérletet is túlélt, többek között azt is, amikor egy elsüllyesztendő hajóra tették. Végül Nero nyíltan, katonáival gyilkoltatta meg. Állítólag utolsó kérése az volt, hogy a méhét szúrják át, ami életet adott Nerónak. Nem sokkal ezután Claudia Octavia is hasonló sorsra jutott, hogy Nero elvehesse szíve új választottját, Poppaea Sabinát. Burrus 62-ben halt meg, elképzelhető, hogy természetes halállal. (Ugyanebben az évben száműzette és ölette meg Claudius népszerű lányát, Claudia Octaviát.) Seneca egymagában nem bírt elég befolyással neveltjére, így jobbnak látta visszavonulni. Ezzel azonban csak három évre nyert haladékot: 65-ben megvádolták, hogy részt vett egy császár elleni összeesküvésben, és öngyilkosságot követtettek el vele. (Forrás:wikipedia)