Ismertető szöveg: "Bernáth Zsigmondot a két szomszéd megye, Ung és Bereg, egyaránt nézte magáénak s politikai szereplése is a két megye között oszlott meg. így már 1816-ban az ungmegyei tisztválasztás alkalmával főszolgabirónak választották meg. S midőn 14 évig tartott szünet után 1825-ben ismét az ország gyűlése hivatott össze, e reményeiben és eredményeiben egyaránt fontos országgyűlésre Ungmegye rendéinek bizalma Bernáth Zsigmondot küldé Pozsonyba a honatyák diszes seregébe, hol következetesen a törvényes rend fenntartásáért küzdő ellenzék soraiban működött." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 7. sz.)

Ugyanezen minőségben szerepelt az 1830. országgyűlésen, s ekkor több közérdekű törvénycikk szerkesztése az ő tollából folyt. Jelen volt az 1833-1836. országgyűlésen is, mely alkalommal Kölcsey Ferenccel együtt kerületi jegyzőnek választották, több országgyűlési fölirat fogalmazásával s az úrbéri törvénycikkek szerkesztésével bízták meg. Az 1839-1840. országgyűlésen ismét ott találjuk a követi táblánál. Az 1847-1848. utolsó pozsonyi országgyűlésre Ung megye rendei szintén megválasztották. Az új rendszer következtében Ung megye főispánjává neveztetett ki, de a pesti nemzetgyűlésen a főrendi táblánál nem foglalta el helyét; a magyarországi s erdélyi reformátusok értekezletében 1848-ban azonban tevékeny részt vett. A bekövetkezett zivataros időben teljes visszavonultságban élt és falusi birtokán gazdálkodással foglalkozott. (Forrás:wikipedia)