Képaláírás: Váradi Szabó János

Ismertető szöveg: "Eltelvén a kiszabott idö,az 1811-ki év nyarán hazájába tért vissza Szabó János, hogy azt, a mit tanult és tapasztalt, növendékeinek javára, s átalában a hazai nevelésügy emelésére szentelje. Működése első részét az általa tisztelt nemeslelkü család körében, Zsolczán Borsod megyében vette gyakorlatba, csendben és magányban, mely a zsenge kor szellemi kifejlesztésére oly igen üdvös. Segédül Egger Vilmost, Pestalozzi közvetlen növendékét hivta mag 1812-ben Sveiczból, ki a rajzolásban, zenében és testgyakorlatban oktatta a család gyermekeit. A haladás a legszebb sikerrel és gyorsan ment előre s ISHi-ban, midőn a növendékek egyike 14, másika 15 éves volt, az egész család Pestre költözött, hogy az ifjak a m. k. egyetemnél a felsőbb tanfolyamot is bevégezhessék." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 3. sz.)

Pedagógiai írásaiban kifejtette neveléselméleti nézeteit, a köznép gyermekeinek iskoláztatását sürgette, s a hazai rendszeres tanítóképzés bevezetését. 1817-ben írt munkája, amelyet elsősorban Pestalozzi és Tessedik Sámuel pedagógiai gondolkodásának hatása alatt írt, vitát váltott ki az 1817-ben induló Tudományos Gyűjteményben. Folnesics Lajos Észrevételek a Pestalozzizmus ellen címen írt támadó cikket, viszont e cikkre válaszul Schedius Lajos, a pesti egyetem tanára védelmébe vette a svájci nevelőt és tanítványát Váradi Szabó Jánost. (Forrás:wikipedia)