Képaláírás: Id. báró Wesselényi Miklós és Cserei Heléna

Ismertető szöveg: "A szebeni zárda védfalai közül ragadott el egy növendéket, kit nőül vett (1777.). Wesselényi életéről bármily halvány rajzot is alig lehetne adni a nélkül, hogy ez őrangyaláról, a szeretet, türelem és szenvedés mintaképéről ne emlékezzünk. Cserei Heléna, az iró és udv. tanácsos Cserei Farkas leánya, a szépség, női hűség és lélekerő ritka példánya volt. Gyermekkorát a nagyszebeni Orsolya-zárdában tölté, hol az ó és ujabb nyelvekben és tudományokban nagy előmenetelt tett, s mindenek-felett korán beleszokott a türelem és lemondásba. Családi köre, főleg testvérének, a Krasznán lakó nyug. őrnagy ifj. Cserei Farkasnak barátsága, már gyermekkorában megismerteié vele a férfit,kinek lovagkori jelleme a zárda magányában ábrándos lelkének eszménye lön. Mint szerető nő,férjének mestere lett, kivel magas szelleme és rendkívüli műveltsége által helyrepótoltatta ifjúkori mulasztásait." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 1. sz..)

Tizenkilenc éves korában a kolozsvári kollégium padjaiból kilépve állt be katonának. Édesanyja halálakor, 25 éves korában már kapitány. Kolozsváron ismerkedett meg a székely kisnemesi származású Cserei Helénával, Cserei Farkas udvari kancellári tanácsos lányával. Az ismeretségből szerelem, abból pedig házasság lett. Mivel eltérő felekezethez tartoztak (Wesselényi kálvinista volt, míg a Cserei család római katolikus), gyermekeik kötelező jelleggel római katolikusok lettek. (Forrás: wikipedia)