Képaláírás: Feleky Miklós

Ismertető szöveg: "A müvészet nagy világában nincs oly szak, mely mind a természet adományait, mind pedig az önkiképzés oly sok nemét igényelné, mint a szinmüvészet. Mert nem elég, hogy valakinek hajlama, vonzalma, vagy szenvedélye legyen a színészethez, hanem elkerülhetlenül szükséges, hogy a természettől megfelelő külsővel, hibátlan alakkal, jó hallás, látás, éles felfogás és alkalmas hanggal legyen megáldva, azonkivül több oldalú szellemi képzettséggel is kell birnia annak, a ki a színművészeiben kitűnni akar. Feleki Miklós, nemzeti szini ázunk jeles tagja azon szerencsések közé tartozik, kikben a természet adományai s az önszorgalom vívmányai idő folytán öszhangzó egészszé egyesültek, ki müvészet iránti lelkesedése s komoly törekvései utján azon pontig jutott, a hol a gondolkodó, öntudatos müvész nevére méltó igényt tarthat." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1864. 11. évf. 52. sz.)

1852-ben szerződtette a Nemzeti Színház, melynek hamarosan vezető tagja, majd 1867-ben rendezője lett. 1858-ban vette feleségül Munkácsy Flórát, aki főképp francia szalondarabokban volt partnere. 1884-ben a Várszínház, 1885-ben pedig a Gyapjú utcai színház igazgatója volt. 1888-ban vonult nyugdíjba. Sokoldalú színész volt, igazi szerepköre a szalonvígjátékban volt. Legnagyobb sikereit mint a szellemes és cinikus szalongavallérok alakítója Feuillet, Sardou, ifjú Dumas drámáiban aratta. (Forrás: wikipedia)