Képaláírás: Fábián Gábor

Ismertető szöveg: "1849. máj. hóban az ujonnan alakított hétszemélyes tábla birájává neveztetett ki, s e miatt később haditörvényszék előtt is állott, de többekkel együtt kegyelmet nyert. Ezután visszavonult és az irodalomnak élt. Nagy szorgalommal dolgozott a római klasszikusok forditásán. 1861-ben Aradváros részéről volt követjelölt a pesti országgyűlésre. Három párt küzdött három jelölt mellett. Fábián Gábor pártján a földbirtokosok, az intellígentiának nagyobb része és a kiválóbb kereskedők és tanárok állottak. De a harmadik jelölt, sejtvén pártjával kisebbségben maradását, táborával együtt a második jelölt pártjára állván át, a három érdemes közöl kevés szavazati különbség miatt a követi jelöltséget el nem nyerhette, s választóinak a benne helyezett bizalomért megható köszönetet mondott. A szerény és munkás ember ismét viszszatért íróasztalához. Zajtalanul, egész odaadással, tovább folytatta nagy munkáját." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1864. 11. évf. 39. sz.)

Az 1848. eseményekben is munkás részt vett így tagjává lett ama teljhatalmú bizottságnak, melynek feladata volt a megye területén felügyelni a mozgalmakra és a rend fenntartására május 5-én az Aradon szervezett sajtóbíróság elnöke s június 11-én az aradi vészbizottság tagja lett. Képviselővé választatván, a Pesten megnyílt országgyűlésen megjelent, részt vett annak minden munkájában és Kossuthot Debrecenbe is követte. Idő-közben Szemere Bertalan felajánlotta neki Arad megye főispánságát, de nem fogadta el 1849. június 15-én a hétszemélyes főtörvényszék bírájául neveztetett ki de hivatalának gyakorlására nem nyílt alkalma, mert az oroszok elől menekülő kormánnyal Szegedre s Aradra ment. (Forrás: wikipedia)