Képaláírás: Sebestyén Gábor

Ismertető szöveg: "Sebestyén Gábor neve már 1846-ban a királyi táblai birák jelöltjei között emlittetett. 1850-ben az akkori soproni főtörvényszékhez, 1855-ben ugyanott az urbéri főtörvényszékhez tétetett át. E törvényszékek feloszlatása után két izben, 1862-ben és 1863-ban a hétszemélyes tábla közbirájaul lön fölterjesztve, mely vágyát azonban el nem érhetvén, az utóbbi éveket nyugalmazott állapotban, leginkább kedvencz könyvei olvasásával, irodalmi foglalkozásokkal Pesten családja körében és saját házában töltöltötte, hol a 70éves, megtört testű,de mindig ép lelkü, tréfás szellemü öreget ápr. 4-kén végre a komor halál magához szólitá az élők sorából." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1864. 11. évf. 15. sz.)

Debrecenben jogot végzett. Debreceni és pesti gyakorlati évei után, 1819-ben ügyvédi vizsgát tett, majd Veszprémben telepedett le, ahol 23 évig volt a vármegye szolgálatában. 1820-ban a megye tiszteletbeli, 1827-ben rendes alügyésze és 1837-től megyei főügyész volt. Az 1843. és 1847. évi országgyűlésen Veszprém megye követének választották. Itt kötött barátságot Palóczy Lászlóval, a tudós Borsod megyei követtel, akivel annak haláláig jelentős levelezés folytatott. Nyilvános beszédeiben feltűnt olvasottságával, magánbeszélgetéseiben pedig kifogyhatatlan anekdotáival, rögtönzéseivel, amiért magyar Démokritosznak nevezték el. 1850-ben a soproni főtörvényszék ülnöke lett, 1855-ben az ottani úrbéri főtörvényszékhez helyezték át. 1862-ben nyugalomba vonult és olvasmányainak élt. (Forrás: wikipedia)