Képaláírás: Molnár József

Ismertető szöveg: "Miután itt jövőjének anyagi alapját megveté, a franczia és belga müiskola tanulmányozása kedveért Párisba, késöbb Brüsszelbe utazott, innét Münchenbe visszajővén, 1853-ban megnősült és szeretett hazájába tért, hogy külföldön szerzett müismereteit és tanulmányait felhasználva, a honi müvészet fejlesztésének és a műizlés terjesztésének szentelje életét. A pesti müegylet által megvásárolt számosabb festménye közt Dezsö Önfeláldozása 1830. az 1854-dik évi mülap tárgyául választatott. Ki ne ismerné e képet? Alig van hazánkban müvészetét pártoló ház, hol e jeles műlap ne diszitené a társalgó terem falát." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1864. 11. évf. 11. sz.)

Művészete az érzelmesen lágy festéstől haladt a romantikus témaválasztás és előadásmód felé. Számos munkájában a biedermeier romantikus elemekkel keveredik. Pályája elején, hogy megélhetését biztosítani tudja, szinte bármilyen festői megbízatást elvállalt, arcképeket, életképeket, tájképeket és szentképeket is festett. 1840-ben, a Műegylet első kiállításán egy népies témájú életképpel, a Drótos tót című festményével szerepelt. Hazatérése után történelmi témaválasztású képeivel a magyar művészet nemzeti törekvései mellé állt. 1855-ben készült Dezső vitéz feláldozza magát Róbert Károlyért című képe, amely meghozta számára az elismerést és nevét országosan ismertté tette. (Forrás:wikipedia)