Képaláírás: Kulcsár István

Ismertető szöveg: "Előadásait könyv nélkül tartotta, a szóról szóra való feleletet nem fogadta el, s ki magát hamarjában latinul kifejezni nem tudta, annak magyar feleletével is örömest megelégedett, a mi akkor még nevezetes esemény volt. Többször megtörtént, hogy midőn más iskolabeliek valami okon a harangszó előtt bocsáttattak ki, a helyett, hogy haza mentek volna, Kulcsárt tódultak hallgatni, ki őket szivesen fogadta. Esztergomban ez időben több nevezetes férfi, mint Sáfár, Kácsor, Révai, llozdovits voltak Kulcsár tanitó-társai. 1799. év végével lelépett a nyilvános tanítói pályáról, s mint nevelő, tolnai gróf Festetics György fiát, Lászlót, vezette be lelkiismeretes szorgalommal a tudományok országába." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 49. sz.)

A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig Nemzeti Tudósítások néven élt a lap. Munkáját eleinte maga Kazinczy buzdította és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta és kezelésére alapítványt tett. 1827-1828-ban részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában. (Forrás:wikipedia)