Képaláírás: Veleméri templom, a mint lehetne

Ismertető szöveg: "Nem tudom, mily gonoszságnak állhatnak e drága emlékek útjában, melyek egy részét a mindent rontó viharok annyi idö óta megkímélték! Megkértem Jlencz Antal mérnök-épitész barátomat, készítene tervet, mely a romot korszerinti helyreállításában elötüntetné, és a hozzávetőleges költségvetést is. Ezeket ide mellékelve az 'őrségi tisztelt hazafiak figyelmébe van szerencsém ajánlani." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 44. sz.)

Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el. Építésének idejét nem ismerjük; először egy 1360-ban kelt oklevélben említik; ez megnevezi, hogy a Szentháromságnak (Scentrynitas) szentelték. Freskóit 1377-78-ban festette Aquila János, aki a szentély északi falán önarcképét és művésznevét is megörökítette. A reformáció idején, 1560 körül a földbirtokos Batthyány család és vele a falu reformátussá lett; a freskókat lemeszelték. Az ellenreformáció során a lakosság református maradt, de templomot az osztrák megszállók visszaadták a katolikus egyháznak (1732-ben már bizonnyal ismét katolikus volt). A hívek nélkül maradt épület leromlott, kis híján el is pusztult - 1808-ban a tető rossz állapota miatt már nem tartottak benne miséket: a beverő eső leoldotta mészréteget, és alatta a freskók is pusztulni kezdtek. Az 1800-as évek második felében egy tűzvész oltóvize megrongálta a freskókat. A templom sokáig tető nélkül állt, hajójában fák nőttek. A képek jó részét csak Rómer Flóris felméréséből ismerjük. (Forrás:wikipedia)