Képaláírás: Huszti vár alaprajza (A "Tisza bölcsője" czimü czikkhez.)

Ismertető szöveg: "Érdekesnek tartom az alábbi kis alaprajz közlését, mely még azon korból van véve, midőn a falak épen állottak, sőt itt ott a fedél maradványai is. A huszti vár fejedelmi udvar is leven, az ily nagyobbszerü háztartás elrendezésére, valamint a régebbi magyar erődités és épitésmódra is adatokat szolgáltat. A vár külön álló meredek dombon fekszik, melyből egy második, a belvárat tartó emelkedik ki. A meredek domboldalt cserje, mogyorós nőtte be. Hossza mintegy 200, legnagyobb szélessége 50-60 lépés. Arczczal a Tiszának feküdt, mely felé az Uraim házának ablakai nyilottak. Fekvésénél fogva ma már a vontcsövü ágyuk ellenében nehéz lenne tartani, de a régi ostrommal szemben diadallal megállhatott." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 39. sz.)

A 12. századtól fontos stratégiai szereppel bír, ellenőrzése alatt tartotta az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető utat és több koronaváros védelmét is ellátta. A jól védhető várat a tatár, török, Habsburg csapatok többször ostromolták. 1541 után fokozatosan Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú erődítményévé vált, urai mind előkelő erdélyi fejedelmek voltak. A Rákóczi-szabadságharc egyik központja, csak a szabadságharc bukása után jutott az osztrákok kezére. A császár utasítást adott a lerombolására, de ekkor még elkerülte sorsát. Végül 1766-ban a sok ostrom és hadi esemény viszonylatában jóval egyszerűbb ok végzett a várral. Villám sújtott a tornyába, mely után tűzvész keletkezett, a tűz elérte a lőporraktárt, ami felrobbanva maradandó sérüléseket okozott az épületben. A várat soha nem építették újjá.(Forrás:wikipedia)