Képaláírás: A huszti ref. templom

Ismertető szöveg: "Eszerint a huszti egyház építési ideje sem tehető a szigetinél fölebb, mely mind Henszlmann, mind Szilágyi István által a XII. és XIII. századra tétetik. Ez, a sekrestye utánépitéséből s a szigetinek frescóképeiböl következtetve, előbb görög-katholikusoké volt, s csak később ment át a lakossággal együtt a mai kath. egyházhoz. Nevezetes azonban, hogy már 1523-ban, tehát öt évvel Luther föllépése után, már az egész huszti magyar lakosság reformált hitre tért. az akkori plébános huszti Lovász Tamás vezérlete és hatása következtében. Így a husztit bátran számithatjuk Magyarország legrégibb ref. egyházai közé" (Forrás: Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 38. sz.)

1644-ben I. Rákóczi György fejedelem, 1661-ben Kemény Jánosné Lónyai Anna, 1670-ben pedig Apafi Mihály erdélyi fejedelem áldozott jelentős összegeket a templom fenntartására, bővítésére, tatarozására. A templomot eredetileg vastag, erős bástyafal vette körül, melyen két helyen XVI. századi, félkörív záródású kapukat nyitottak. A templom egyhajós, sokszög-záródású, a hajónál keskenyebb szentély zárja, sarkain négy gyámpillér látható, ablakai csúcsívesek. A szentélyt bordás keresztboltozat fedi. A hajó és a szentély között csúcsíves diadalív áll. A templom déli falában két csúcsíves ablak és egy ugyancsak csúcsíves kapu látható. Karzata és szószéke valószínűleg a XVIII. századból való. A karzaton a református templom legendás hírű lelkésze Huszti Lovász Tamás családi címere látható. (Forrás:http://www.karpatinfo.net/)