Képaláírás: Az aggteleki barlang belseje: Nagy függöny

Ismertető szöveg: "A vártól a folyó partján visszafelé tartva, a fáklya világánál egy ránezba szedett óriási kőlap tűnik szemünkbe, mely a boltozatról ugy függ alá, mint valami függöny, a honnan, a képünkön látható csepegőkő-alakzatot igy nevezték el az utasok." Forrás (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 33. sz.)

Petőfi Sándor felvidéki utazása során, 1845. május 24-én járt itt, nevét bevéste a barlang falába. Élményeit az Úti jegyzetek című munkájában írta le. 1858-ban tűzvész pusztította el a települést: leégett az iskola és egy lakóház kivételével minden épület. A templom falai állva maradtak, de maga az épület teljesen kiégett. A második világháborúban a szovjet csapatok átvonulása jelentős dúlással járt. Az 50-es években a Borsodi szénmedence bányáinak megnyitása, Kazincbarcika nehéziparának felfejlesztése munkaalkalmakat és viszonylagos jólétet teremtett. A mezőgazdaságban maradt az egyéni gazdálkodás: a termelőszövetkezetet kétszer is megszervezték, de mindkétszer életképtelennek bizonyult. (Forrás: wikipedia)