Képaláírás: A debreczeni nagy templom

Ismertető szöveg: "A képünkön látható három főajto közöl ha a középsőn mely csak nagy ünnep alkalmával nyittatik meg lépünk az egyházba, a magas oszlopokon nyugvó orgonakar alatt találjuk magunkat, honnét előre tekintve a templom átellenes oldalán művészileg alkotott, aranytól fénylő, korinth-fejezetű oszlopokon nyugvó szónokszek a két felől kapcsolatban álló papi székek, s a négyszögbe futó oszlopsorok közé zárt Ur asztala méltóságteljes formáinak látása, emelik magasabbra sziveinket. A világosságot két soros 21 ablakon át nyerő egyház belseje, kereszt alakkal bírván,hogy ennek minden részét felvehessük, arra nézve e mintegy az orgonának előcsarnokul szolgáló részt, egészen hátra kell hagynunk. A tulajdonképeni, négyszögben tagolt egyház belsejének hossza 28, szélessége valamint a keresztben található ágak szélességei is 9 öl hosszuk, a keresztágak végpontjának egymáshoz távola 20 öl." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 6. sz.)

A nagytemplom helyén már a középkorban is templom állt, de az leégett. Helyébe gótikus stílusú csarnoktemplom, az András-templom épült 1297 és 1311 között, alapterülete kb. 16×43 méter volt; négy főoltárával sejteti, hogy a Tiszántúl legnagyobb temploma lehetett. Ez a templom 1564-ben leégett. A templom megfeketedett falai 62 éven át álltak pusztán, újjáépítésüket Bethlen Gábor vezetésével indította el a már protestáns város 1626-ban. Rákóczi György támogatásával az építkezés 1628-ban befejeződött. 1628. november 26-án a debreceniek az új András-templomban gyűltek össze. A templom arculatát alaposan megváltoztatták. Téglapillérekkel alátámasztott gerendás famennyezetet kapott, tornyát széles kőpárkány díszítette. (Forrás: wikipedia)