Képaláírás: Kőröshegy, a Balaton mellett

Ismertető szöveg: "Számos helynév van Magyarországban, melynevezetét a föld fekvésétől vagy természeti tulajdonságától,vagy végre valamely kiváló terményétől kölcsönözte, igy Kőröshegy nevének eredetét is csaknem bizonyossággal származtathatjuk ama hegy-től, mely háttérben képünkön is látszik, s azon Kőrös-fa erdőtől, mely rajta oly buján tenyészik. Kőröshegy nagy magyar helység mintegy 1133 lakossal, szép és áldott vidéken fekszik, közel a Balatonhoz, felséges kilátással, a magyar kis tengerre, az átelleni zalai hegyekre s Tihany és Füred felé. Hogy ezen hely hajdan nevezetesebb lehetett, mutatják egy klastromnak és két templomnak omladékai, nemkülönben egy nagy temetőhely. Sőt bizonyos, hogy már az Árpádok korszaka alatt ismeretes volt, s régi iratokban Keuryshig (1082) késöbb Keurushig, Keurushegy nevezet alatt fordul elő. " Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 4. sz.)

A török kiűzése után a 17. századtól a Széchenyiek birtoka lett. A török 1683-ban hagyta el Kőröshegyet, de már 1688-ban Széchenyi György egervári és pölöskei főkapitány, Szent György várának örökös ura, egy levelében említést tesz Kőröshegy nevű kastély és faluhelyünkről. Az akkori kastély még csak földszintes volt. A ma is álló kastélyt egyemeletes késő barokk stílusban 1780 körül építették. A Széchenyieknek jelentős szerep jutott a falu újjáépítésében. A 18. század folyamán az erősen megrongálódott és elhagyatott katolikus templomot fokozatosan újjáépítették, önálló plébániát hoztak létre 1759-ben. A templomot évtizedeken át közösen használták reformátusok és katolikusok, amelyet a földesúr 1749-ig engedélyezett. A reformátusok II. József idején 1784-ben építették templomukat, majd 1794-ben hozzá fatornyot. A ma is fenálló református templomot pedig 1813-1818 között építették fel.(Forrás:wikipedia)