Képaláírás: A pesti uj redoute-épület. (Feszl Frigyes terve szerint).

Ismertető szöveg: Feszl Frigyes 1858-ban kezdett foglalkozni az új Vigadó tervezésével. A keleti elemekkel vegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, s csakhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. Ünnepi bál keretében avatták fel 1865 januárjában. Belsejét Lotz Károly és Than Mór balladisztikus témákat feldolgozó freskói díszítik. A szobrok többségét Alexy Károly szobrászművész készítette. 1865-ben Liszt Ferenc itt mutatta be a Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. A Pesti Vigadó koncertterme többféle célt is szolgált: a 19. században bálokat, ünnepi fogadásokat, köszöntőket rendeztek, s számos komolyzenei előadás helyszíne volt. A fővárosban megforduló neves személyiségek sorra felléptek a Pesti Vigadó Hangversenytermében. Fellépett többek közt: Johannes Brahms, Camille Saint-Saëns, Claude Debussy, vezényelt Bruno Walter és Herbert von Karajan valamint Emil Sauer, Vladimir Horowitz és Arthur Rubinstein szólisták is megfordultak itt. 04Pesti vigado.JPG A Filharmóniai Társaság együttese a Pesti Vigadót tekintette otthonának annak elkészülte után, eleinte többször vezényelte itt a zenekart Erkel Ferenc. Bartók Béla fellépéseit az épületen elhelyezett emléktábla idézi. A második világháborúban az épületegyüttes súlyos sérüléseket szenvedett, sokáig vitatott volt hogy sor kerül-e az újjáépítésre, végül az 1970-es években megkezdődött a felújítás. Az újjáépült Pesti Vigadót 1980-ban adták át, és jelenleg is az ország egyik legszebb művelődési központja. (Forrás: Wikipédia)