Képaláírás: Ancona

Ismertető szöveg: Kr. e. 387-ben alapította I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz. Görög neve Ankón volt, a latin Ancon Dorica. A római birodalom az illír háborúban foglalta el, Kr. e. 268-ban. A város már a kezdetektől igen jelentős volt, mert innen vezet a legrövidebb tengeri út Dalmáciába, ráadásul egy mészkőszirt védelmében ez az Adria teljes partján Itália egyetlen jó, természetes kikötője. Traianus császár megnagyobbíttatta a kikötőt, és egy rakpartot építtetett. A Római Birodalom bukása után a város a gótok, a longobárdok, majd a szaracénok kezébe került. A középkorban egy ideig független köztársaságként a Pantapolois város-szövetséghez tartozott. I.u. 774-ben Nagy Károly a Pápai Államnak adományozta. A franciák 1797-ben átmenetileg megszállták, és jelentős erődvárossá építették ki. (Forrás:wikipedia)

" Az első ellenséges csapat sept. 17-én 10 nápolyi és szárd csavargőzösön közeledett Ancona alá. Sept. 18-án a Castelfidardoi ütközet napján, kezdé meg a hajósereg a tüzelést. Ugyan e nap estéjén ért Anconába Lamoriciére, a pápai sereg romjaival. A szárd sereg sarkában volt, s Anconát a szárazföldről azonnal bekerité, a város kétségbeeső helyzetét jól ismerve, gyorsan nyomult előre, s ugy már sept. 22-én a Monte d'Anconától egész a Borgó Piótól Sinigagliára vezető utig, a város felett valamennyi magasabb pontot elfoglalt. Sept. 24-én a hajósereg, a kikötő felé épült városrészt lövöldözé, miben a szárazföldi seregtől lőn támogatva, mely vontcsövü ágyuival a hegyekről lövöldözé a várost. Sept. 24. és 25-én rövid megszakasztásokkal folytattatott a támadás. A pápai sereg, számra csekély, egyik pontról a másikra parancsolva, éjjel nappal harczkészen tartva, nem annyira az ellenséges lövések által pusztitva, mint inkább egészen kifárasztva és elgyengülve, nagyon megfogyott. Sept. 26-a igen véres nap volt. A szárdok, ágyuiktól fedezve, a Monte Pulito-t támadták meg. Háromszor verettek vissza, a negyedik támadásban végre elfoglalták a helyet, ez nap foglalták el a Porta Pia és Monte Pelago előtti kórodát, s igy Ancona sorsa el volt döntve." Forrás: (Vasárnapi Ujság,7. évf. 46. sz. (1860. november 11.))