Képaláírás: Kisfaludy Sándor emlékszobra B.-Füreden

Ismertető szöveg: "Május hónap volt arra szánva, hogy az 1847-ben elhunyt József főherczeg, Magyarország volt nádorának emlékszobra Pesten felállittassék. A pesti szép Józseftér közepén álló faalkotmány tanusitja, hogy a munkálatok megkezdődtek, a gránit alapzat elkészült, sőt tudjuk azt is, hogy maga az érczszobor is megérkezett a müncheni mű-öntődéből, azonban a leleplezési ünnepély, felsőbb rendeletnél fogva ezuttal elhalasztatott. Bemutatjuk ezuttal olvasóinknak a szobor alakjának rajzát, s magyarázatul nehány adatot mellékelünk hozzá. A szobor készitője Halbig tanár, müncheni szobrász, az érczöntés az ottani kir. érczöntődéből került. A szobor maga, (melynek rajzát adjuk) 15, a gránit talapzat 16 lábnyi magas, s e szerint az egész emlékmű csaknem hat ölnyi magasságot érend el." (Forrás:Vasárnapi Ujság 7. évf. 27. sz. (1860. julius 1.))

A fiatal főherceg megtanult magyarul, ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen a rendek közfel-kiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság nádorává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított. A nádorok sorában a százharmadik helyet foglalta el, ő volt az utolsó előtti nádor. Korábban a Habsburg-házból csupán fiatalon elhunyt bátyja kapta meg ezt a méltóságot. Tisztségét több mint 50 esztendőn át töltötte be. Az ország állapotáról írott nádori jelentéseiben többször is javasolta császári bátyjának, I. Ferencnek, hogy az uralkodó térjen vissza az alkotmányosság útjára, és átgondolt reformokkal igyekezzék javítani a magyar közvéleménynek az uralkodóházhoz való viszonyát. (Forrás:Wikipedia)