Képaláírás: Szklenó (Barsmegyében)

Ismertető szöveg: "Szklenó kis tót falu Barsvármegyében, a Körmöczről Selmeczre vivő igen járt országutban. Neve annyit tesz: üveghuta. Hiressé tették meleg vasas fürdői, melyek az ország különböző részeiből gyüjtik ide a vendégeket. Hazánk felső vidékei igen számos fürdőt mutathatnak föl, a melyek itt ott meglehetősen el vannak látva némi kényelmet nyujtó épületekkel - ezek közé tartozik Szklenó is. Nem valami vad vidék ez, hanem szép zöld erdőkkel boritott hegylánczolatok összetóduló csoportozata s e zöld hegyek által képzett völgyben fekszik Szklenó, szilvások, gyümölcsösök között, s csak itt ott pillant elő egy szerény, tiszta, fehér lak, s nyulik ég felé a karcsu nyárfa." (Forrás:Vasárnapi Ujság, 7. évf. 25. sz. (1860. junius 17.))

Bars vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Barsvár központtal valószínűleg a Miskolc-Bés nemzetség birtokain. Bars várát először 1075-ben említi okirat Borsu néven, a megye róla kapta nevét. A kővár felépítése előtt állt itt egy palánkvár is. 1240-ben IV. Béla a váraljai településnek városi rangot adott. 1918-ban Csehszlovákia része lett, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban. Az I. bécsi döntés 1938-ban Bars vármegye területének déli részét Magyarországnak ítélte. Ekkor ez a megyetöredéket Bars és Hont k.e.e. vármegye néven, Léva székhellyel összevonták Hont vármegyével, melynek egyik része addig Magyarországhoz tartozott Nógrád és Hont k.e.e. vármegye keretei között, másik részét ugyanekkor csatolták Magyarországhoz.(Forrás:wikipedia)