Képaláírás: Volkmann Róbert

Ismertető szöveg: "Volkmann Róbert Szászországban születet 1815-ben. Mint annyi más müvésztársáét, az ő pályája kezdetét is a szegénység s nélkülözés gondjai neheziték, mik azonban csak inkább megaczélozták szellemét s önbizalmát; önerejéből kellett a külső körülmények mostohaságai felett győzedelmeskednie. Zenetanulmányait az e részben bő alkalmat nyujtó Lipcsében végezte. Lelkiismeretesség volt jellemének fővonása kezdettől fogva az életben ugy, mint tanulmányaiban. Épen oly gondot forditott szellemének átalános kiképzésére is, mert bizonyos, hogy a legnagyobb tehetségnek is el kell pusztulnia, ha nem támogatja s tisztitja azt átalános, tudományos műveltség. Innen van az a jótékony hatásu, tiszta izlés is, mely Volkmann műveit átalában jellemzi, s mely a most élő európai zeneköltők első rangjára emelé." (Forrás:Vasárnapi Ujság, 7. évf. 25. sz. (1860. junius 17.))

Az 1860-ban Széchenyi halálára zongorafantáziát írt, mely a megjelenés után három nappal már kétezer példányban elkelt, de nyilvános előadását betiltották, mert Egressy Béni Szózatából tartalmaz zenei idézetet. Az 1860-as években több szerzői estet rendezett, ezeken kerültek bemutatásra szimfóniái (1. szimfónia, 1863, 2. szimfónia, 1866) is. Több zenei versenyen vett részt a zsűriben, Liszttel, Erkellel és Mosonyival együtt. 1874-ben kapott egy bécsi konzervatóriumi tanári felkérést, de visszautasította és helyette 1875-től az alakuló Zeneakadémia első tanári karának tanára lett, ahol zeneszerzést tanított, ettől kezdve alig komponált. 1883-ban a berlini Porosz Királyi Akadémia rendes tagjai közé választotta, de még ezen év októberében, Budapesten elhunyt. (Forrás:wikipedia)