Képaláírás: Fehérhegységi utiképek : : Sasvári (Sassini) templom

Ismertető szöveg: "Neve azonban már egyszersmind azt is mutatja, hogy hajdan derék vára is volt. Elöfalucskája neve is máig Sir ássa, azaz : hogy a vár előőrsei állomása volt ez is, valamint e nevü he­lyeket gyakran találunk hazánk szabadabb rónán álló nagyobb erődéi előtt, például Komárom mellett, hol körülbelöl három Örs nevü falut és pusztát számítunk mindenfelől. Sasvárnak épen ezen lapályos állása és vizkörnyezete, mely úgynevezett vizitúrrá tette alkalmassá, oda mutat, mintha eredeti neve nem is a rövid Sas de a hosszú Sás vár, a sásvizi növénytől igy nevezve, lett volna. Máig fenáll még egy négyszögű várkastélya, mely alakja szerint a XVII. században akár a régi előbbi helyébe épült, akár csak hogy azt teljesen átalakitá. Jelenben szintén már valami pálinka-, vagy talán elfeledtem biz én azóta czukorgyárrá használva, ugyancsak magán viseli ezen mesterségek szenyét. " Forrás: (Vasárnapi Ujság,7. évf. 15. sz. (1860. április 8.))

Volt pálos temploma híres búcsújáróhely. Kegyszobrát 1564-ben Czobor Imre neje készíttette hálából, amiért házsártos férje a Szűzanya segítségével megszelídült. A szobrot a csodás esemény helyén állíttatta fel, majd kápolnát is építtetett föléje. A későbbiekben a szobornál több csoda is történt, melyeket kivizsgáltatva a hercegprímás 1732-ben a szentélyt kegyhellyé nyilvánította. 1733-ban pálosok telepedtek ide, s egy nagyméretű templomot és kolostort építettek. Az építkezést a hely kegyuraiként az uralkodópár jelentős összegekkel és adományokkal támogatta. (Lotaringiai Ferenc 1736-ban megvásárolta Czobor Józseftől a holicsi és a sasvári uradalmat, ahol rendszeresen szervezett nagyszabású vadászatokat.) A szobrot 1762-ben vitték át a régi kápolnából az újonnan felépült templomba, ahol azt a Mária Terézia által adományozott főoltáron helyezték el. (Forrás:wikipedia)