Képaláírás: Fehérhegységi utiképek : Szakolcza.

Ismertető szöveg: "Egész Szakolcza város ujjal mutat egyik főutczájának, mindjárt az öreg piaczra kitekintő azon bedőlt-kidőlt falú nevezetes nemesi kuriájára, melynek romalakját itt képben adjuk (l. a mellékelt képet); s a mily ingerült ellene, hogy rozzant, kormos, ódon falaival csinos városuk közepét csufitja, melyhez mint nemesi kuriához eddig a jó polgárok nem is igen férhettek, mégis épen oly büszkén beszéli róla, hogy ezen házban született hajdan Vak Béla királyunk, Álmos fia, ki azután szülőhelye iránti hálából Szakolczát várossá emelte. Igy már II. András és IV. Béla ideje előtt, melyről okirataink szólnak, jóval, legalább is egy századdal előbb, ha igaz, létezett volna a később azután elpusztult s ujra épült város!? Igaz mindenesetre, hogy Vak vagy II. Béla atyja Álmos sokat lótott-futott erre az ország határain ki és be, valahányszor Kálmán király, mint trónkövetelő testvér-vetélytársát üldözte, vagy lelkiismerete a zavarokat szitót nyugodni nem hagyta. Meglehet, könnyen megfordulhatott vagy lappanghatott itt is a hon véghatárán, akkorában viselős nejével. " Forrás: (Vasárnapi Ujság,7. évf. 11. sz. (1860. márczius 11.))

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a hallstatt-korban éltek emberek, településük hamvasztásos temetőjét is megtalálták a régészek. A mai települést 1392-ben "Wratna" néven említik először a holicsi uradalom részeként. A középkorban általában "Wratna" alakban szerepel a forrásokban. Régi neve a szláv vratakapu főnévből származik. 1432-ben Szakolca városának része, a szakolcai, majd újra a holicsi uradalomhoz tartozott. A 18. századtól a Habsburg család birtoka volt. 1787-ben 106 házában 761 lakos élt. A 19. század elejétől jelentős zsidó közösség is élt itt. 1828-ban 143 háza és 999 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. (Forrás:wikipedia)