Képaláírás: A trencséni vár

Ismertető szöveg: "Az Árpád véréből származott királyok alatt Trencsén mindig a korona birtoka volt. III Endre, az utolsó Árpád, halála után a cseh Venczelt hivták meg a magyarok királyokul; s ekkor a tren­ eséni várban Csák Péter erősítette meg magát, elfoglalván a Vág forrásától annak Dunába szakadtáig fekvő földet, melyet Csák Má­ téról (Péter fiáról) Mátyus földének neveztek. Csák Máté igen hires ember, ország nádora is lett Venczel pártján s a treneséni várban több ideig fejedelmi pompájú udvart tárta, sőt pénzt is veretett. Midőn a szicziliai Róbert Károly választatott meg királynak, akkor e vár ismét a király kezére került. Nagy Lajos sokszor mula­tott a treneséni várban, melyet élethosszára kincstárnokának, Bebek Györgynek ajándékozott." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 7. évf. 9. sz. (1860. február 26.))

A Trencsénteplic közeli Bérces faluban élt egy gazdag parasztember, akinek Gazdag Jakab volt a neve. Jakab dölyfös ember volt és mivel szűk lett a kis faházuk az egész családnak, úgy gondolta, hogy kőházat épít. Egyszer amikor az erdőben sétált a Vápec hegy mögött látott egy sziklát, ami megfelelőnek tűnt neki az építkezéshez. Végül azonban, mivel pénze engedte, úgy döntött, hogy ház helyett várat épít ide. A sziklát el is nevezte magáról Jakab-sziklának. Kevélységének azonban nem volt határa és azt terjesztette, hogy a vára olyan erős lesz, hogy még az ördög sem veszi be. Figyelmeztette is az ördögöket, hogy kerüljék el messziről a várat. Az ördögök nem feleltek erre. Jakab másnap elkezdte az építkezést 12 kőművessel és 12 áccsal. Az éjszaka azonban előjöttek az ördögök és átvitték a lerakott köveket a trencséni Mária-hegyre (a mai Várhegy). Reggelre senki nem értette, hogy hová tűnt a vár. Nekifogta újra építeni a várat. Másnapra azonban ugyanaz történt. (Forrás:wikipedia)