Képaláírás: Kötéljáró a Niagara­ folyó felett

Ismertető szöveg: "De ez még nem volt elég, mert a kötél önsúlya által, hosszúsága miatt, elszakadhatott volna, azért vékonyabb köteleket kötöttek hozzá, mellyek oldalt szintén a parthoz erősitve, annak aulyát hordozni segiték. Az előadás napján igen szép idő volt. Sok ezer néző sereglett a folyó mindkét partjára. Blondin kísérletből előbb egy kisebb kötélen, melly a par­ton volt kifeszítve, járkált. Épen délutáni 5 óra volt, midőn az egyensúlyozó rudat kezébe vette, a kötélre lépett és a folyó felett el kezdett haladni. Mintegy 150 lépésnyire a kötélen hátára feküdt e hirtelen ismét fölugrott tovább haladandó. A kötélnek mintegy közepe táján nagy vigyázattal leült a kötélre, egy golyóval terhelt madzagot leeresztett azalatt a vizén mindig utána haladó gőzösre, hol egy palaczk bort kötöttek rá, mellyet felhúzott s kiürített a maga egészségérc. Ezután ismét felugrott és egész a kötél köze­ péig haladt, hol egy ideig megállapodott. " (Forrás: Vasárnapi Ujság, 6. évf. 39. sz. (1859. szeptember 25.))

A Niagara-vízesés (angolul: Niagara Falls, franciául: les Chutes du Niagara) egy hatalmas vízesésegyüttes a Niagara folyón. Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán fekszik elválasztva Ontario tartományt és New York államot. Niagara Falls, Ontario és Niagara Falls, New York ikervárosok között található, 27 km-re Buffalótól. Niagara-vízesés két fő részből áll, amiket a Kecske-sziget választ el: a Patkó-zuhatag a határ kanadai oldalán és az Amerikai-zuhatag az amerikai oldalon. Szintén az amerikai oldalon található még egy kisebb, a Menyasszonyi fátyol-zuhatag, amit a Luna-sziget különít el. A vízesés együttes a gleccserek visszahúzódásakor formálódott, a Wisconsin-gleccseresedés végén az utolsó jégkorszakban; a víz az újonnan létrejött Nagy-tavakból vájt utat magának ide a Niagara-lejtőn át az Atlanti-óceán irányába. Bár nem rendkívül magas, a Niagara-vízesés nagyon széles: több mint 168 000 m3; zúdul le minden percben magas vízállás esetén, és 110 000 m3; átlagosnál. Ez a legnagyobb vizhozamú vízesés Észak-Amerikában. A Niagara-vízesés egyszerre csábító szépsége és hasonlóan értékes hidroelektronikus ereje miatt. Az egyensúly megteremtése a természetes megőrzés, az üdülési, kereskedelmi és ipari felhasználások között kihívást jelent a gondviselők számára az 1800-as évektől fogva. (Forrás: Wikipédia)