Képaláírás: Fehérhegységi utiképek: Pozsony
Ismertető szöveg: "Mire az utas Pozsonyt elhagyta, azonnal regényes szépségű hegyvidéke között áll. Pozsony kies fekvése hazaszerte ismeretes. Egyfelől a végtelen róna, átszegve a Duna hullámaitól, mellynek csak a Vértes hegység kéklő messzesége szab határt, mint sima tükör terül el lábainál. Fölötte a festői hegység, lejebb borág koszorúzta nyájas halmokban, utóbb felébb mind magasabb csúcsokban, egész a felhőkbe nyúló havasokig emelkedve, lombdus tölgyerdőségével s örökzöld fenyveseivel mintegy keretbe foglalja az öblében elterülő s a róna sima tükrébe letekintő várost. Átalában régi városoknál gyakran tapasztalható azon ösztönszerű jóizlés, mellyet a régi gyarmatok telephelyük választásában többnyire tanúsítottak. Most természetesen sokkal gyakorlatibb indokok vezérelnék az illy választásokban; és nem egy helynek oka volt már megbánni napjainkban ős telepítői természeti aesthesisét. "
Forrás: (Vasárnapi Ujság,6. évf. 36. sz. (1859. szeptember 4.))
|