Normál kép: 361-372_pix_oldal_3_kep_0001.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 361-372_pix_oldal_3_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Verona

Ismertető szöveg: "A balparti erősítések nem olly nagyszerűek ugyan, mint a jobb partiak, mindamellett kitűnő figyelmet érdemelnek. A földsancz hasonlag bástyázva van. A bejárást a régi San Felice var védi, melly egy meredek sziklán áll, a mellynek közelében még különféle sánczok és tornyok vannak. (Ennek s a San Pietro kaszárnya rajzát közöltük a V. TJ. 1858. 39. számában.) Bizonyos tekintetben Verona védelmi területéhez számitandók még a rivoű-i fönn síkon és a velenczei remetelaknál épült erődítési müvek is. E pon­tok felette nagy fontosságúak. A rivoli-i fennsikon (plateau) három váracs (Rivoli, Wratislav és Molinári) és több Maximilian-torony van. Az Ets folyó szélessége Verona és Legnano közt 260-320 láb. E té­ren sekély seholsem található. Veronánál a víz folyása mély, meglehetős se­bes, miért nagyobb csapattestek nem egy könnyen juthatnának a túlpartra. Mindezen erősitvények csak a legújabb időben jöttek létre, különösen az 1848-1849)-iki események alatt tett tapasztalatok következtében, 1848-ig mintegy 18 millió frt fordíttatott ez erősségre: 1854-ig pedig 25 millióra rúgtak a ráfordított költségek." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 6. évf. 31. sz. (1859. julius 31.))



Verona, vagy Veronia és környéke eredetileg az Euganei törzs területe volt, ők azonban kénytelenek voltak azt átengedni a cenomaniaknak Kr. e. 500-ban. A Pó völgyének meghódítása után Verona a rómaiaké lett Kr. e. 300 körül. Római kolóniává Kr. e. 89-ben vált, a municipium rangot azonban később, Kr. e. 49-ben szerezte meg, bár Kr. e. 59-ben már római előjogokra tett szert. A város felemelkedését az tette lehetővé, hogy kereskedelmi utak csomópontjában fekszik. Miután a gótok elfoglalták (Kr. u. 489), Theodorik itt építtette fel palotáját. Ehhez az eseményhez egy Verona című germán legenda is kapcsolódik. A város a gót háborúk (535-552) során is a barbár törzs irányítása alá tartozott, kivéve egy napot 541-ben, amikor is egy örmény tiszt segítségével sikerült a várfal egy bejáratát elfoglalni. Többek között bizánci tábornokoktól származó döntéseknek hála, a várost a gótok zsákmányként megtarthatták, és visszavehették felette az irányítást. (Forrás:wikipedia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page