Képaláírás: Giskra hadai

Ismertető szöveg: "E siker vérszemet adott a föld népének, s mintegy ötezer paraszt csatlakozék Rozgonyi zászlói alá, kikkel egyesülve Roz­ gonyi és Magyar Balázs, bevették Miszla várát, az egész várőrsé­ get kardélre hányva, utána Gálszécsel, s azzal siettek az Axamit és Thalafuz vezéreik alatt egyesült fősereg ellen. A boczfiói nyilt síkon vártak rájuk Giskra harczosai, s ott megütközve, a csata első hevében Axamit hatszázad magával agyon veretett, a többi a föld népétől kiirtatott. Thalafuz tizennégy lovaggal jutott el a lengyel határszélre. Héderváry érsek az üldözésközben elfoglalta Jáson várát, mellynek parancsnoka Uderszki, földalatti utakon megmenekülve, a brezniczai várba futott, s midőn az érsek Sárost elfoglalva feléje közelgett, odahagyta várát s kiszökött Lengyelországba, a hol Giskra épen akkor kötött szövetséget Kasimirral a magyar trónt számára elfoglalandó, midőn egy talpalatnyit sem birt többé Ma­gyarországból. Giskra e csapás után kénytelen lön kibékülni Mátyással, s a Komorovszky által összegyűjtött cseh hadak maradványai Má­tyás zsoldjába állva, az első állandó magyar gyalog had közé Bo­roztattak. Igy fegyverze le Mátyás egy csapással két ellenséget a len­gyel királyt és Giskra kalandorhadait. Forrás: (Vasárnapi Ujság, 6. évf. 17. sz. (1859. április 24.))

Születésének és halálának évét nem Ismerjük. Zsigmond uralkodása alatt jött Magyarországba. Albert király halála után özvegyének, Erzsébetnek, illetőleg a kiskorú V. László királynak szolgálatában zsoldos sereget szervezett, elfoglalta a Felvidéket s elvágta Ulászló király összeköttetését Lengyelországgal. Ulászló halála után valósággal ura volt a Felvidéknek; Hunyadi János sem tudta leverni. Mátyás király trónralépése után Kázmér lengyel királyt a magyar trón elfoglalására biztatta, később III. Frigyes oldalán küzdött Mátyás ellen. 1462-ben azonban Mátyás hűségére tért e híve maradt haláláig. (Forrás:wikipedia)