Képaláírás: Ungvár városa

Ismertető szöveg: "Egészen más panoráma nyilik délfelé. Itt egy a látháron eltűnő nagy sikságot látunk magunk előtt, mellyen számtalan elszórt helység, falu és erdők festői csoportozotai tűnnek élőnkbe, mellyek között az Ung ezüstszinü kanya­rulatai kígyóznak végig, és csak a nyugoti láthatáron kéklenek parányi halmocskákként az újhelyi hegyek. Jelen képünk Ungvárt délfelől tünteti fel, háttérben (északra) az említett hegylánczolattal. Ungvártól keletre két mérföldnyire esik a jó asztali boráról hires Szerednye mezővárosa, terjedel­mes szőlőhegyeivel, szintén igen szép vidéken; és nyugatra ugyanannyi távolságra a hires csoda-gyógyerejü Szobránczi fördő, hol leginkább Ung, Bereg, Zemplén, és Szabolcs megyékből, évenkint 6-700 vendég fordul meg, s nyeri vissza elvesztett egészségét. " Forrás: (Vasárnapi Ujság,5. évf. 48. sz. (1858. november 28.))

Az 1241. évi tatárjárás súlyos károkat okozott a várban. Ezt követően alakult ki a vármegyerendszer. Nagykapos központtal jött létre Ung vármegye, amelyben Ungvár csak járásközponti szerepet tölt be.1320 körül került Ungvár vára a Drugeth olasz származású család kezére, akik hozzáláttak a vár újjáépítéséhez. Ekkor költöztek a városba leginkább német, flamand és olasz telepesek, akik hamar felvirágoztatták a kereskedelmet. Ekkor épült új híd az Ung folyón. 1384-ben Drugeth László behívta a pálos szerzetesrendet, akik 1430-ig működtették itt iskolájukat. 1430-ban Ungvár szabad királyi város kiváltságos címet kapott, ez egyben a városi polgárság megerősödését is jelentette. A 16-17. században különböző manufaktúrák jöttek létre a városban. (Forrás:wikipedia)