Képaláírás: Ungvár vára

Ismertető szöveg: "Ha szép hazánk felvidékein széttekintünk, s az ott különösen nagy számmal található, s az idő és emberi erőszak romboló hatalma által kisebb nagyobb mértékben romokba döntött nevezetesebb várakat figyelembe vesz­szük, ugy találandjuk, hogy az ungvári vár nem épen az utolsó helyet foglalja el azokközött; hiszen őseinket az idegen nemzetek (némellyek szerint) e vártól nevezték Ungaroknak el. Fekszik pedig e régi vár, hazánk észak­ keleti részén levő Ungmegyében, melly nevét szintén tőle nyeré, hassonnevü folyó partján. A mai napig is észrevehető hajdani terjedelme, s a falak körüli nagyszerű sánezok, erősitvények mutatják, hogy régenten fontos erősségnek kellett lennie. Melly időtájban s kik voltak e vár épitői? arról hallgat a kró­nika, annyi azonban bizonyos, hogy honfoglaló őseink bejövetelekor már fennállott; mire vonatkozólag Béla király Névtelen jegyzője a többi között következőket irja : "Álmot fejedelem Orosz- és Lengyelországon át költöz­vén be Pannoniába, ut közben békét kötött az oroszszal. A gallicziai fejede­lem két ezer Íjászt és három ezer parasztot rendelt ki, hogy útmutatók és egyengetők gyanánt előttük mennének, kik a kárpáti havasokon keresztül, épen az ungvári szélekig hatottak, és a legelőször megszállt helyet Munkás-Munkács)-nak nevezték el, azért, mert igen nagy munkával, fáradsággal érkeztek a választott földre. Pihenés végett negyven napig maradtak itt, és kimondhatatlanul megszerették ezt a szép vidéket." Forrás: (Vasárnapi Ujság,5. évf. 48. sz. (1858. november 28.))

Az ungvári vár vagy Drugeth-vár Ungvár nevezetessége, Kárpátalja egyik leghíresebb műemléke. Első írásos említése a Gesta Hungarorumban található, keletkezéséről azonban több elmélet is létezik.Ungvár szívében foglal helyet, a vulkanikus eredetű Várhegyen. Egy várkastéllyá átalakított belső várból és az azt övező parkból áll, melyet négy fülesbástyával és egy háromszögletű bástyával megerősített védőfal vesz körül. Teljes területe 8,5 hektár, ebből 6 hektár a várkert.Ma a várkastélyban a Kárpátaljai Honismereti Múzeum és Képtár, valamint ideiglenes kiállítások találhatóak. A várparkban helyeztek el két 19. századi öntöttvas szobrot: a Héraklész a lernai hidrávalt és a Pihenő Hermészt, valamint azt a turulszobrot, mely korábban a tiszaújlaki Rákóczi-emlékművön állt, amíg a szovjet hatalom le nem rombolta azt. (Forrás:wikipedia)