Képaláírás: II. Rákóczi Ferencz szülőhaza Borsiban

Ismertető szöveg: "Borsi, 700 református lakost számláló zemplénmegyei helység, Sátoralja-Ujhelyről keletnek fél mérföldnyi távolságra, a Bodrog balpartján. A helység közepén álló góth épitésü ó templom melletti ösvényen a faluból kihaladva, egy régi nagy sáncz fenekén hömpölygő kis patak hídjáról a szem­közt fekvő erdőben ódon várkastély korhadt falazata tűnik szemünkbe. A délre fekvő nagy kaputól mellyen a felvonó hid csigái még most is látha­tók repkénynyel s iszalaggal befutott sötét lépcső vezet az első emelet csarnokába, honnan két ajtó nyilik az épület jobb és bal felére. Jobbra in­dulva tágas terembe jutunk, hol II. Rákóczy Ferencz született. A terem még mind tartja a vörös-barna festéket, s a falban óriás kandalló találtatik, mellyről azt beszélik, hogy ünnepek alkalmával ökröt sütöttek benne. " Forrás: (Vasárnapi Ujság,5. évf. 44. sz. (1858. október 31.))

Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, amelyhez tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelmek voltak.Szabadságharca nem érte el a kívánt eredményt, de részleges sikere mégis volt: a Habsburgok elismerték Erdélyt önálló fejedelemségként és segített megőrizni Magyarország birodalmon belüli rendi különállását. A magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. (Forrás:wikipedia)