Normál kép: 493-504_pix_oldal_1_kep_0001.jpg   Méret: 770x1075 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 493-504_pix_oldal_1_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 828x1156 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Katona József szobra a Nemzeti Színház előtt

Ismertető szöveg: "Azonban Katona Józsefnek legsikerültebb s mind belbecsét, mind a többiek eltűnését-itskintve, lehet mondani, egyetlen müve Bánk bán- szomorújáték 5 felv. E mü is, melly a költő neve fen­nmaradását magyar földön örök időkre fogja biztosítani, a fővárosbani tartózkodáseredménye. Történetére nézve tudnunk kell, hogy 1815-ben a Döbrentei szerkesztése alatti;Erdélyi Múzeum" czimü Folyóiratban az alakuló félben levő kolozsvári szinígazgatóság egy felhívást bocsátott közre, mellyben drámaversenyre buzditá mind azokat, kik magukban e térre hivatást éreznek. E fölhívás termé meg Katona Józsefben az eszmét, hogy versenyműképen Bánk báni" szerkeszsze, s a mü még azón évben el is készült, de a különben is elmaradt versenyre be nem küldé. " Forrás: (Vasárnapi Ujság,5. évf. 42. sz. (1858. október 17.))



Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. A gimnáziumi éveket a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál töltötte.Az utolsó filozófiai évet (1809-1810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig. 1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. 1812-ben "delectans actor"ként a pesti együtteshez szerződött. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza iránti elfojtott szerelme. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a ®i¶ka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814). A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a Zsiska c., 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában taglalta), mikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. (Forrás:wikipedia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page