Képaláírás: Szent István ünnepére

Ismertető szöveg: "Több mint nyolczszáz esztendeje annak, hogy e szent férfiú e nagy király, ki hazánk alapitójának olly méltán neveztetik, sírjába szállott. Es emléke annyi időktől fogva meg nem fogyatkozhatott, hanem él az mindnyájunk szivében, kik magyaroknak tartjuk magunkat. A történetnyomozók avult pergamentekről tanulmányozzák e férfiú dicső tetteit. Boldog az, ki Magyarország egykori alapitójának valamelly elfeledett tettét, vagy csak egyes szavait is újra napfényre hozhatja. Az egyház szent László király óta e férfiút a szentek sorába iktatta. Ünnepet rendelt emlékezetére, melly 1686. után Buda vára visszavételének örök emlékére az egész katholikus világban, ha nem is olly fényesen mint Magyarországban, de legalább az egyházi csendes szertartásokban mindenütt megtartatni szokott. " (Forrás: Vasárnapi Ujság 5. évf. 33. sz. (1858. augusztus 15.))

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. (Forrás:http://www.multkor.hu/20130820_augusztus_20_az_unnep_tortenete)